Természetes, hogy az ember keresi az összefüggéseket az okok és okozatok között, és megpróbál rájönni, mi minek az előjele. Sokszor akkor is talál kapcsolatot, ha eredetileg nem volt, és ez gyakran önbeteljesítő jóslatként működik. Sok babona széles körben elterjedt, része a kultúránknak.

Szeptember 4. Rozália – A katolikus barokk népélet egyik legjellegzetesebb alakja, az egykori járványos betegségek kiemelkedő hazai védőszentje. Életéről kevés adat maradt fenn, azt is átszövi a legenda. A sinibaldi grófi család szicíliai otthonában nevelkedett, egy Palermo melletti barlangba vonult vissza 1166 táján és ott is halt meg.

A legelső Rozália-imádság (az Ave Rosa sine spina kezdető himnusz költői fordítása – a Lelki fegyverhez c. imádságos könyvben jelent meg. E himnusznak napjainkra néhány széténekelt, mágikussá népiesedett moldvai csángó változatát sikerült megörökítenie a népdalkutatóknak. A Szűz szent Rozália himnuszát a 18. század elején más szövegezésben énekelték a kolerajárványok idején.

Szeptember 8. Mária – Kisasszony napja. – Szűz Mária születésnapja. Fecskehajtó Kisasszonynak is hívják, mivel ezen a napon kelnek útra a fecskék Afrika felé. A néphagyomány szerint már Mária születésnél megjelenik Gábor arkangyal. A népszokás szerint az asszonyok kimentek a mezőre, ott várták a Nap felkeltét, mert azt tartották, hogy aki érdemes rá, megláthatja a nap fényében Máriát. Az elvetendő gabonát is kitették a szabadba, hogy a harmat érje, „az Úr szentelje meg”.

Szeptember 12. is Mária – ez Szűz Mária nevenapja. Egyes vidékeken úgy tartják: ha ezen a napon szép az idő, akkor a vénasszonyok nyara hosszú és derűs lesz. A Mária név tisztelete már a középkori szómisztikában megtalálható. A MÁRIA név öt betűje jelenti azt az öt igen nagy jótéteményt, amellyel elárasztja a földet. M – mater misericordiae et mediatrix) azt jelenti hogy ő az irgalmasság anyja, a világ szószólója. A – (advocata) jelentése: hogy ő az emberi nem szószólója az Úrnál. R – (reparatrix ruinae) azt jelenti, hogy ő mind angyali, mind pedig az emberi romlás helyreállítója. I – (Illuminatrix) jelentése, hogy az egész egyháznak és a világnak a megvilágosítója. Mert amint a nap megvilágosít minden csillagot, így Mária dicsőségének fényével megvilágosít minden szentet, angyalt. Az A (auxiliatrix) jelentése, hogy ő minden szükségben a segítség.

A középkor híres misztikus természetrajza, a Physiologus többek között a drágaköveknek is titokzatos-szimbolikus jelentőséget, erőt tulajdonít. Az Érsekújvári kódex Mária nevének betűit ekként értelmezi:
M – a margaréta nevű kő, aki ezt viseli, bátorrá válik.
A – az Adamas nevű kő, melynek viselője békét tud teremteni a haragosok között,
R – a Rubin köve – mely a sötétséget is képes világosságra változtatni.
I – az jaspis követ példázza – s aki viseli, az ellenséggel, de még az ördöggel szemben is győz, mert bátorsággal telik meg a szíve.
A – az allektorius nevű kő, mely dicsőséget ad.

Szeptember 21. – Máté – az apostol és evangélista napja. Ezen a napon nem szokás vásárolni, és semmit nem adnak ki a házból kölcsönbe se. Mert akkor elfolyik a pénz, kevés lesz a haszon. A néphit szerint ekkor kell kezdeni a gabona vetését. A vetőmag közé Máté napon szentelt búzát is kevertek. Az első napon a búzát a karácsonyi abroszból vetették, közepébe pénzdarabot kötöttek, majd a munka végeztével a zsúpfödeles ház tetejére dobták, hogy a jégeső a vetésben ne tegyen kárt. Az őrségben ezt a pénzt a templomi perselybe szokták dobni.

Vannak vidékek, ahol ezen a napon tilos volt szántani, mert azt a földet igencsak felveri a gaz. Vásárosdombón emiatt Gazos Máté néven tartották számon ezt a napot. Göcsejben a vetésnél a magvető nyelve alá három búzaszemet tett és egészen a munka végeztéig ott is tartotta. Ha szóltak hozzá vagy köszöntek neki, nem válaszolt. Úgy tartották ugyanis, hogy a madarak nyelve is leragad, és nem kapnak rá a vetésre. Vannak vidékek, ahol vetés napján nem szabad délig tüzet rakni. A vetőmagot szentelt vízzel kellett meghinteni, a kapura szalmát szórtak, a szalmára a gazdasszony a piros kötényét terítette és a kaput addig nem csukták be, amíg a kocsi ki nem ért a földre.

Szeptember 29. – Mihály arkangyal ünnepe, A néphit szerint Mihály az utolsó ítélet angyala, ő kíséri a halottakat a túlvilágra, s teszi latra és mérlegeli a földi életből eltávozó lelkek jó és gonosz cselekedeteit. Alakját egyébként az antik és germán mitológia számos alakjával (Oziris, Apolló, Mercurius, Wotan) állítják párhuzamba. Szent István a királyi ház örök üdvösségére Mihálynak szentelte a veszprémi székesegyházat. A magyar hagyományvilágban a pogány és apokríf elemek keverednek. Úgy tartották, hogy ezen a napon megáll a fű növekedése, kezdődik a hideg idő, a halak az iszapba húzódnak a hideg elől, a szabadban tartott állatokat be kell hajtani a téli szálláshelyre.

Azt mondták a gazdálkodók, ha Mihály éjszakáján a birkák összefekszenek, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe. Ha a fecskék még itthon vannak Szent Mihály napján is, akkor karácsonyig szép, enyhe időre lehet számítani. Egyébként a legtöbb vidéken Mihály nappal kezdődött a „kisfarsang”, azaz a lakodalmak ideje, hiszen már a földeken nincs munka, és az első bor is megforrt.